Ebben a rovatban információval látunk el arról a világról, melybe a karakteredet regisztrálod. Feltétlenül olvasd ezt el mielőtt regisztrálnál!
A játék maga egy Cassus nevű félszigeten, azon belül is egy fogadóban, és annak környékén játszódik. A fogadó meglehetősen nagy, és egy világítótoronnyal van egybeépítve. Egy kikötőváros mellett található, a tengerpart közelében, egyik oldalán a Flagran-tenger partja, másikon pedig egy nagy erdősség található, melyen túl hegyek sorakoznak, ott, ahol a félsziget a kontinenshez kapcsolódik. A fogadó a szokottnál nagyobb méretekkel rendelkezik, ám felszolgálókat, és egyébcselédeket szinte sosem látni benne. A szobák több emeleten várakoznak azokra, akik csak betérnek ide, és több helyen erkélyekről is megcsodálható a táj, hacsak valaki nem dönt úgy, hogy felmegy a toronyba, és onnan nézelődik. A fogadóban sem mágia, sem fizikai fegyver nem képes kárt tenni, méghozzá a toronynak köszönhetően, az esetlegesen sérült bútorokat, és egyebeket pedig az időnként feltűnő személyzet tartja karban. De mi is ennek a furcsa fogadónak a története?
Még a régi időkben, sok-sok évvel ezelőtt, egy lakottnak hitt, ám elhagyatott világítótoronyra leltek, a tornyot ismeretlen mágia üzemeltette és védelmezte, nehogy bárki bármilyen módon kárt tegyen benne. Ezt kihasználván egy kikötőváros épült a toronymellé, melyet Agasus városának neveztek el. Ez a város lassan gazdag, sokak által keresett kikötővárossá nőtte ki magát,virágzott itt a kereskedelem. Az ide érkező portékák eljutottak a Vapanoa királyság minden szegletébe. Végül Agasus városgazdagsága és befolyása akkorára nőtt, hogy előjogokat kapott a királytól, és saját törvényhozó tanácsot alapíthatott. Azóta királyi bandériumok zászlói át nem léphetik a város falait, védelmét saját, a világítótornyot ábrázoló címerrel ékes katonái és hadihajói látják el. Ekként teltek az évek, mígnem egy napon egy ismeretlen alak engedélyt kért a bölcs tanácstagoktól, hogy egy fogadót építhessen, éppen a toronytövébe. A tanács mit sem sejtve engedélyt adott rá, bár nem tudhatták, hogy az ismeretlen olyan dolgokról is tud, amelyekről ők nem. A felépült fogadó, hatalmas és fényűző lett, ám az ismeretlen tulajdonos hirtelen eltűnt, anélkül, hogy bárki bármit tudott volna róla. Se a nevét, se származását nem ismerték. A fogadót pedig egyszerűen csak otthagyta. A város népe úgy döntött, hogy lebontják az épületet, viszont csak ekkor derült ki a csíny: a torony mágiája átitatta a hozzá épült fogadót, így az is sérthetetlenné vált, és akárhogyan is próbálkoztak, képtelenek voltak bármi kárt is tenni benne. Bosszankodtak is, hogy lóvá tették őket, de bele kellett törődniük, hogy az a fogadó ott áll, míg végül úgy döntöttek, nem foglalkoznak vele. Ám valaki mégis törődött a fogadóval, s pénzzel segítette fenntartását. Találgatás követett találgatást kilehet az ismeretlen támogató, hiszen emberöltők teltek el a fogadó felépülése óta, így az igazi tulajdonosának meg kellett volna halnia. Valaki mégis pénzeli máig is ezt az építményt, melyet ennek köszönhetően rendszeresen takarítanak, élelemmel, italokkal, és mindennel mi szem-szájnak ingere ellátnak olyan alkalmazottak, kik még csak azt sem tudják ki fizeti őket. A fogadóba való betérés teljesen ingyenes, az száll meg ott, aki akar, és azt eszik, iszik ott, amit csak szeretne. A fogadómindenki számára nyitva áll, s ennek köszönhetően sokan ellátogatnak ide: olyanok kik kalandot keresnek, vagy kincsek reményében kutatnak, s még sok mások is. Valamikor, senki sem tudja igazán mikor, s hogy kitől, még nevet is kapott: Fogadó a Torony Fényéhez.
A fogadó kőből készült épület, kívül és belül vakolt. Az ablakai egyszerű üveg ablakok, ízlésesen hol nagyobbak, hol kisebbek. Az ivó a legnagyobb helyiség benne, magas gerendás mennyezettel, innen lehet a raktárba vagy a konyhába eljutni, a raktáron keresztül pedig a pincébe, ami számos helyiségből áll. Az italozó persze telis-tele asztalokkal, székekkel, és még egy kandalló is van. A fogadót az alkalmazottak minden nap friss ételekkel töltik fel és a hiányzó italokat is pótolják. Ám aki lopni próbál, nem jár jól. Ami az italos polcokra kerül, ami a raktárba betétetik, nem hagyhatja el a fogadó környékét, ugyanis ahogy kilép a hatókörből, azonnal megromlik, megsavanyodik, tönkre megy. A tengerpartig még le tud sétálni valaki némi étellel és itallal viszont a városig biztosan nem jutna el velük. A fogadóba vezet egy bejárat az erdő felől, egy a tengerpart felől. Az erdő felőli kétszárnyú ajtó, így többen is beférnek egymás mellett kényelmesen. A fogadó emellett istállóval is rendelkezik. Az emeleteken emeletenként találhatóak fürdő helyiségek, de mind közös, a szobák nem rendelkeznek külön fürdőkkel. A toronyba a fogadón kívül lehet bejutni egy külön ajtón, csigalépcső vezet felfelé egészen a tetejéig, ami igencsak magasan van.
Tömören:
A királyság melyhez a félsziget tartozik, Vapanoa, a félsziget neve Cassus-félsziget, a város neve pedig Agasus kikötővárosa.
A FOGADÓBAN NINCSEN ÁLLANDÓ SZEMÉLYZET, ÖNKISZOLGÁLÁS FOLYIK!
A világ klasszikus fantasy középkor, ahol érvényesül a mágia is. Itt még nem ismerik a puskaport, sem annak tudományát, itt a harcot a kard, az íj, a mágia, vagy az intrikák vívják. Közelharci fegyverek valódi armadája pattan ki a leleményes elmékből, buzogányok, fejszék, bárdok, tőrök, és más egzotikus fegyverek is. A harcosok különféle vérteket viselnek,míg a legtöbb mágus, talárt, a barbárok bundákba bőrök beöltöznek míg az arisztokraták elegáns tunikákba.
Pénznem és váltó:
A legalacsonyabb értékű pénz a réz érme. A legegyszerűbb dolgokért fizetnek rézzel (pl egy korsó sör legtöbb esetben 3réz körül van)
A következő az ezüst. Tíz réz érme ér egy ezüstöt. Egy ezüstért már több egyszerűbb élelmet is lehet venni, de egy egyszerűbb cipő is kitelik belőle.
A legnagyobb értékű az arany érme. Tíz ezüst érme egy arany. Egy arany már fedezi egy disznó árát is, több arannyal leginkább a módosabbak rendelkeznek. Vagy a tolvajok.
Havi/alkalmi fizetés tippek:
Napszámos:40 réz
Paraszt:17 ezüst körül
Mesterember:50 ezüst körül
Polgárok/katonák/kisebb kereskedők: 5-6 arany körül
Nemesek/tudósok/nagyobb kereskedők: 330 arany körül
Nagyobb rangúak mindezeknél többet.
A regisztráció:
A regisztrációkor a teljes kész koncepciót kell beadni, ugyanis csak így kerül érdemi elbírálásra: tehát a regisztráláskor mindent ki kell tölteni és az avatárnak is meg kell lennie! Később ha egy játékos törli a karakterét, annak az avatárja újra szabaddá válik, tehát ha valaki később felhasználja, joggal teszi, így az előző tulajdonos nem panaszolhatja be.
A karakter leírásában szerepelnie kell egy alapos leírásnak, mely magába foglalja a karakter külső megjelenését ruházkodását alkatát, milyen fajba tartozik, stb. stb. Ez után jellemzés következik, melyben a karakter személyiségéről kell képet alkotni, hogy szokott viselkedni, milyen jellemmel rendelkezik, stb.stb. Ha az előbbi kettő már megvan, egy előtörténet is szükséges, ami a karakterrel történt eddigieket írja le, továbbá, hogy miképp került erre a vidékre, és mi célból. A leírásnak érthetőnek kell lennie összefüggő mondatokkal, és ügyelni kell a helyesírásra!
Megjegyzés: A karakter a fantáziára van bízva, bármilyen fajt, szerzetet lehet regisztrálni, ám a fantáziát nem illendő túlságosan szabadon ereszteni (szivárvány törpék stb stb.), emellett csak az alábbi fajok tiltottak: Sárkányok, Istenek, Egyszerű állatok(pl. közönséges házi macska) és egyéb mágikus állatok(Unikornis, Kraken, Griff, Pegazus, Kiméra). Továbbá: A játékosok nem személyesíthetnek meg létező (Film, mese, anime stb)szereplőket, különben azok is elutasításra kerülnek. Mesélő, vagy több nem játékos karakterből álló karaktert csakis moderátori engedéllyel lehet regisztrálni. A karakter tárgyainak korhűeknek kell lenniük, a középkorban nem létezett sem szivar, sem cigaretta, se szűrővel, sem nélküle. A dohányt rágták, vagy pipába tömték. A puskaport nem ismerték, így egyetlen karakter sem rendelkezhet puskaporral működő lőfegyverrel, vagy sorozatlövő nyílpuskával.
Kezdőlap 
