Sir "l"eyton Kirone

Sir leyton Kirone egy elit katona. Rangját illetve kapitány. Egy király szolgálatában állt mindaddig míg a családját el nem veszítette. A családja a királyság egyik falujában élt ám egy ottan élő ifjú haragjában az egész falut elpusztította. Szinte senki se maradt életben, kivéve pár suhanc gyerek kik elmenekültek a zűrzavarban. A kapitány mikor haza tért csak a romos falut és halatokat talált meg a 3 suhancot ki a családjait siratták. A 3 suhan elmondása szerint az egyik falubeli ifjú tette, mivel szerelmét az ottani nemes úrfi lefejeztette. A suhancok szerint az ifjú nem emberi lény inkább valami féle démon. A kapitány az eset után úgy döntőt felkutatja az illetőt, aki ezt tette és addig nem nyugszik, míg nem végez vele. A csapata oly nagyra tartotta, hogy ragaszkodtak, hogy vele tartsanak, még ha a halálba vezeti is őket, akkor is.
Az ottani király mivel tudomás szerzet az esetről magához hívatta a kapitányt és felfogadta, hogy találja meg és élve vagy holtan vigye elé a tettest. Úrra valónak adót, elegendő élemet és aranyat, amennyit csak el tudtak vinni, hogy ez ne akadályozza a tettes kézre kerítését. Így jó maga 12 emberével ott hagyták a királyságot és elindultak levadászni a tettest.
Külső: erős izmos magas testalkatú. 180 m, 80 kg. Barna haj, fekete szem. Arca erőt sugároz.
Képességek: remek kardforgató és közepesen jó ilyász, de számos más harcmodort is ismer.
Tárgyak: A páncélja, amit mindig magán visel csuklyás köpenyével együtt, Ily és tegez nyilakkal, Egy jól meg munkált több módon edzet másfél kezes kard, és a hozzá illő tör. Egy védelmező medál mely számos egyszerű mágiától megóvja.
Emberei:
Két jó barátja és személyi testőre Grent és Georg.
Grent egy izmos nagy testalkatú fekete ember, ki a kések specialistája. Kései mellet egyetlen egy fegyvere van két kezes kétélű bárd.
Georg egy fehér fiatalember ki az íj a specialitása, bár a karddal se ügyetlen. Neki egy tündék által készített íja van hozzá illő tegezel és nyilakkal. meg egy egykezes rövid kard.
Maradék emberei közül:
2 íj puskás
2 íjász
1 lándzsás zászlóvivő ki a Szakács szerepét is betölti.
4 kardos.

MODERÁLÁS

1. A "Sir" kizárólag lovagokat illetett; katonákat nem. Eliteket sem.

2. "A családja a királyság egyik falujában élt ám egy ottan élő ifjú haragjában az egész falut elpusztította."

Egyáltalán nem logikus... tény, hogy ha valakinket megölik azért bosszút állunk ám nem _mindenkin_ például a falu mit vétett ők vették rá a nemest? Arról nem beszélve, hogy hogy csinálta egymagában, tény vannak utalások hogy az illető nem ember volt de.... túl sok a hiányosság nincs igazán megmagyarázva semmi!

3. "A páncélja, amit mindig magán visel csuklyás köpenyével együtt, Ily és tegez nyilakkal, Egy jól meg munkált több módon edzet másfél kezes kard, és a hozzá illő tör. Egy védelmező medál mely számos egyszerű mágiától megóvja."

Tehát a karakter veszedelmesen jó kardvívó és jó íjász, (akár közepesen akár nem) és mindig viseli páncélját és köpenyét... mást semmit. Ha valaki mégsem közelharcban próbálna szembeszállni vele leíjazza, ha mágus akkor is, tekintve, hogy mágiával szemben is védett? Nem sok ez kicsit?

4. Emberei.... "A táp nem vész el csak elosztódik" amennyiben kapitányunk mégsem elég veszedelmes, hogy megvédje magát bizonyára ott terem majd a tizenkettő embere (akik 12-en vannak a kapitánnyal együtt annak ellenére hogy a leírás szerint _12 emberével_ indult el) vagy ha nem is mind de valamennyi belőlük hogy azonnal segítségére siessenek. Ezen az oldalon nem az a fő cél hogy ki tudja jobban befenyíteni a másikat, noha jellem leírás egyáltalán nincs így a karakter az user kedve szerint lehet egyszer jó egyszer rossz. Vagy a jó karakterek vagy a rosszak el lennének lehetetlenítve a játéktól. Hacsak nem mindkét fél..

Összegzés: A helyesírás gyatra, a fogalmazás ugyancsak, a történet pontatlan és logikátlan, hanyag, hiányos, akár a külső és a nem létező jellem leírása. Az efféle regisztrációk esélytelenek a bejutásra, a felhasználónak akihez ez a próbálkozás tartozik annyit javaslunk, hogy több energiát fordítson a helyesírásra, a történetre és a leírások igényességére mint amennyit a tápok kiötlésére. Ha fele ennyi energiát beleölsz abba, hogy logikus és értelmes legyen a történet, ha foglalkozol a részletekkel amikből felépül a történet és szerényebb karaktert találsz ki, jelentősen nő a bejutási esély. Az ilyen elgondolások falainkon kívül maradnak.