Balthasar von Meinhard

Balthasar múltja tanulságos történet lehet minden hivalkodó fiatal suhanc számára. Egy Germánia nevezetű országban született nemes ember gyermekeként. Apja egy megye ura volt, anyja pedig élte a nemesasszonyok életét. A birodalom szívéhez közeli birtokukon viszonylagos biztonságot tudhattak magukénak még a Birodalom folyamatos háborúzásai ellenére is. A családfő végezte a legnagyobb megyék bandériumainak kiképzését, amiért viszonzásul bőven elegendő pénzt kaptak, és harmadik szülött fiát, Balthasart a királyi boszorkányvadász iskola igazgatója vette maga mellé. Nagy megtiszteltetés volt ez a család és a legény számára is.

Varázsereje sosem lévén, csak külső szemlélője lehetett ennek a csodának, aminek elpusztítására képezték. Ifjú volt még, mikor találkozott élete első varázslójával, a látvány pedig lenyűgözte. Mint minden fiatalember, ő is azonnal a tűzzel kacérkodó mágusok csodálójává vált. Sokáig nem is értette, miért kellene tudnia, hogy ölhet meg egy hozzájuk hasonlót, hisz ők a világ csodái.

Az évek repültek Balthasar felett, és az élete egyre csak jobbra fordult. Boszorkányvadászként egyre fentebb került a ranglétrán, és megismerkedett egy nemes család gyönyörű leányával. Családot alapítottak, született is két gyermekük, akiket kisvárosi kastélyában nevelgetett. Minden úgy történt, ahogy az a Meinhard családhoz illik.

A történet azonban nem lehet elejétől végéig boldog, hisz Balthasar életében elkövetett egy ostoba hibát. Hiába tanulta éveken, évtizedeken át a varázslények és mágusok gaztetteit, ő mégis a látvány alapján ítélkezett. Kizárólag a nekromantákra vadászott, és a gonosz varázslatok űzőire, eközben pedig túl közel engedett magához egy varázslót, aki kis híján végzett az egész faluval. Balthasar, felhasználva tanulmányait, végzett az árulóval, de a harc során megmérettetett, és csak alig bizonyult elégnek. Kisebbik leánya arca megégett, nagyobbik leánya pedig életét is vesztette, amikor a varázsló felgyújtotta kastélyukat.

Az eset mindent megváltoztatott. Balthasar onnantól fogva nem volt képes ugyanúgy látni a csodát. Most már értett minden szót a mester tanításaiból, és eleget is tesz nekik. Családját messzire költöztette egy másik országba, Agasusba, ahol biztonságot remélt számukra. Itt beállt a királyi vadőrök közé, bevette magát az erdőbe. Azóta nem találkozott sem feleségével, sem lányával. Mindössze a havonta érkező fizetséget látják, amit egy futár szállít le, mint emlékeztetőt, hogy a férfi még él valahol az erdő rejtekében.

Azóta tíz hosszú év telt el, Balthasarra pedig már saját felesége sem ismerne rá. Télen-nyáron az erdőt járja, ruhája szakadt, haja, szakálla hosszúra van nőve, és fűszálakkal copfba kötve. Bőrpáncélt visel és egy egész fegyverarzenált, amikkel az egyetlen célja, hogy minden varázsszörnyet elpusztítson a környékről.

Testét több helyen sebek borítják, a harcok bizonyítékaként, de mozgásán nem látszik, hogy bármelyik maradandó fájdalmat okozna számára. Könnyen lépdel a fák között és akár napokig is képes menetelni étel nélkül. Igazi vadász, aki előbb becserkészi ellenségeit, majd a maga javára fordítva környezetét végez velük.

Boszorkányvadász képességeinek nagy hasznát veszi, ismeri a varázsbestiákat, mágusokat, és mostanra az állatvilágot is. Nem profi nyomolvasó, de egy megsebzett állatot képes követni, és zsákkal a fején is eltájékozódik az erdőkben.

Fegyver gyanánt egy hosszúíjat hord magánál, illetve rövidkardot és ezüsttőrt. Ez utóbbi kettőt ritkábban használja, de akkor együttesen teszi.

Balthasar remek királyi vadőr lehetne, de minden igyekezete ellenére is rendelkezik rossz tulajdonságokkal. Jelleme az idők nagy részében semleges, nem ragaszkodik senkihez, csak a feladat végrehajtására koncentrál. A többi vadőrrel igyekszik jó viszonyt ápolni, hogy jobb csapatként dolgozhassanak együtt, de ha a küldetés másfelé szólítja, egyszer sem keresi fel így szerzett barátait. Ami pedig a varázshasználókat illeti, velük kivételt tesz, aminek szeret hangot is adni. Egyetlen varázslóban sem bízik meg, amíg ki nem érdemelte.

A parancsokat maradéktalanul végrehajtja, de a sikerhez vezető módszerei megkérdőjelezhetőek. Hidegvérű zsoldos, akit nem érdekel a természet, csak a lábai előtt heverő szörnyek látványa. Szeret új dolgokat kipróbálni, ha azt reméli tőlük, hogy fejlődni fognak képességei, de az életben semmi más nem érdekli, csak a munkája, illetve hátrahagyott családja. Mindent azért tesz, hogy kiirtsa a nem teljesen megbízható mágusokat, varázslényeket, ezzel biztonságban tudhassa családját, de még így sem mer hazatérni már nagyon régen.